Mint legut�bbi sz�munkban m�r r�viden besz�moltunk r�la,�tfog� buk�sisak-vizsg�latra ker�lt sor az Aut�ipari Kutat� Rt.k�zremûk�d�s�vel.A Superbike magazin �ltal szervezett k�s�rletegy�ttesben a fejv�dok �raml�stani tulajdons�gait vizsg�lt�k,�s t�r�stesztre ker�lt sor.Ez�ttal az ut�bbi tapasztalatait veszz�k sorra. Ebben a k�s�rletben a magyarorsz�gi kereskedelmi h�l�zatban forgalmazott legg yakoribb polikarbon�t �s kompozitanyag� sisakok vettek r�szt, m�rk�nk�nt egy egy, k�zt�k a Yamaha �ltal forgalmazott Uvex Wing (Ectrolon)�s a kompozitanyagb�l gy�rtott Uvex Wing RS. Valamennyi sisakot speci�lis berendez�ssel f�lemelt�k h�rom m�ter magasra, majd fejtetõre ejtve, 25 km/h becsap�d�si sebess�g mellett a m�rõfejben l�võ �rz�kelõk regisztr�lt�k a k�pzeletbeli motoros fej�t �rõ lassul�st. Az E22 szabv�ny szerint csak olyan sisak ker�lhet forgalomba, ahol egy ilyen becsap�d�s k�zben a sisakban l�võ pr�bafej lassul�sa nem l�pi t�l a 250 g-t. Az �lmezõnyben ugyan�gy vannak polikarbon�t sisakok,mint ahogy a tabella v�g�n kompozitok. Teh�t a szabv�nyos becsap�d�si energi�val t�rt�no vizsg�lat sor�n nem igazol�dott be az az elozetes v�rakoz�s, miszerint a kompozit sisakok biztons�gosabbak lenn�nek,mint a polikarbon�t h�j�ak.Term�szetesen,ha nagyobb becsap�d�si energi�t alkalmaztak volna,elk�pzelhetõ,hogy m�s sorrend alakul ki. A pr�b�n �tesett sisakok k�pein hat�rozott k�l�nbs�g l�tszik a k�tfajta h�jszerkezet mûk�d�se k�z�tt. A polikarbon�t sisakokon,azonk�v�l,hogy a szell�zõ,l�gterelõ sallangok let�rtek,semmilyen l�nyeges k�lsõ k�rosod�s, t�r�s nem vehetõ �szre. A kompozit sisakok nagy r�sz�n�l viszont hat�rozott, marad� alakv�ltoz�s (t�r�st) keletkezett. Ennek oka: a polikarbon�t h�jak �gy nyelnek el energi�t, hogy maga az eg�sz h�jszerkezet rugalmasan de form�l�dik, m�g a kompozit sisakok mûk�d�se legink�bb a biztons�gi �v�re hasonl�t. A h�jat alkot� sz�lak a becsap�d�s hat�s�ra megny�lnak, elszakadnak,m�g a k�z�tt�k l�võ mûgyanta elt�rik,s kipereg a sz�lak k�z�l.A kompozit sisak lamin�lt r�tegeinek t�r�se sor�n em�szti fel a becsap�d�si energi�t, illetve n�veli a fel�letet, amelyen kereszt�l az �t�s egy r�sze �tad�dhat a kopony�ra.